Székesfehérvár, Kossuth u. 9.
Megközelíthető a Hősök tere felől


Video letöltése (~6.5 MB)

Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően két óránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" című nép-ének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az "O Pastor aeterne".

Zene letöltése (~400 KB)

A harsonás megfújja hangszerét, ennek hangjaira a figurák sorban megjelennek.

Szent István király (1000-1038) és Imre herceg

Első királyunk fiával, Imre herceggel trónuson ülve jelenik meg a 15. századi Thuróczy krónika színezett fametszetének nyomán. István viseli a koronázási jelvényeket, a szent koronát, a koronázási palástot, kezében a jogar és az országalma.

Szent László király (1077-1095) harca a kun vitézzel

A figurák a kakaslomnici római katolikus templom freskótöredéke alapján készültek, melyek a szent király legendáját ábrázolják.

Szent Erzsébet és Szent Margit

Szent Erzsébet II. András magyar király (1205-1235) lánya volt, nevéhez fűződik a rózsa legenda.
IV. Béla magyar király (1235-1270) leányát, Margitot, Istennek ajánlotta az országnak a tatárjárásból való szabadulásáért.

Mátyás király (1458-1490) és Beatrix királyné

Hunyadi Mátyás itt mint a nagy reneszánsz uralkodó jelenik meg. A királyi pár ábrázolása korabeli márvány domborművű mellképük és kódex díszítések nyomán készült.

Harangjáték

A nyári időszakban a harangjáték reggel kilenc órakor szólal meg először, ekkor a "Boldogasszony anyánk" című nép-éneket hallhatjuk, majd tizenegy órakor egy dallamot játszik a Vietorisz-kódexből. Ezt követi tizenhárom órakor egy közismert református ének, a "Mint a szép híves patakra" kezdetű, 42. zsoltár.

Délután három órakor egy Zsigmond-kori zenemű részlete, a "Surrexit Christus" hangzik el, majd öt órakor egy gregorián dallamot, az "Ómagyar Mária-siralom" részletét hallhatjuk.

A városi esti harangszó után 19 óra 4 perckor, az "Isten hazánkért" című nép-ének csendül fel, majd este nyolc órakor egy Kodály Zoltán népdalfeldolgozással, az "Erdő mellett estvéledtem" című dallal búcsúzik el a harangjáték.

Az óramű számlapja

Különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják.

A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

A csillagképeken az éjszakai európai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyila és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.

Az órajátékot készítették

Kovács Jenő órásmester
Ecsedi Mária képzőművész
Korompai Péter keramikusművész
Diós Tibor kovácsmester